zx

Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. (Mt 25,21)

Mindannyiunk életében volt olyan dolog, amit szerettünk volna megpróbálni, de nem mertük, mert féltünk a sikertelenségtől, a kudarctól. Milyen programokat tartunk megszokásból életben továbbra is, pedig már nem szolgálják eredeti céljukat? Milyen technológiai újítást kerülünk? Milyen új készségeket próbálunk elkerülni, mert úgy érezzük, hogy öregek vagyunk hozzá és berozsdásodtunk? De ha nem látunk semmi olyat a láthatáron, amiben esetleg kudarcot vallhatunk, akkor nem vagyunk jó vezetők. Ha nem törekszünk az újításra és nem támaszkodunk a kreativitásra, akkor mindig csak ugyanazokat az embereket fogjuk elérni.  Általánosságban szólva vezetőként a legjobb taktika, hogy szembenézünk a kihívásokkal és nem tekintgetünk hátra. A "dicső múlt" már régen elmúlt, fölösleges ezen mantrázni közhelyeket. Az számít, kik vagyunk most. Az emberek elsősorban vezetőket követnek, jövőképet, vagy amit helyette vázolnak, csak másodsorban. Minden a kapcsolatokon múlik. Megtehetjük, hogy bevezetünk szabályokat, de ha nem alakítunk ki kapcsolatot azokkal az emberekkel, akiket az Isten küldött a siker útján, akkor igyekezetünk semmit se ér. Nem csak az a lényeg, hogy mi mit csinálunk, hanem az is, hogy mire inspirálunk, segítünk másokat. Ha a tőlünk telhető legjobbat adjuk, azzal másokból is kihozzuk a lehető legjobbat. Derűlátás, lelkesedés és pozitív hozzáállás - ezek szükségesek a siker eléréséhez. A panaszkodás helyett a megoldásra kell összpontosítanunk. Azt azért ismerjük fel, hogy nem tudjuk mindenre a választ, ellenben Egyetlen Urunk igen. Építsünk csapatot, szervezetet. Fogadjuk el, hogy a siker folyamat, nem cél. Ha belefogunk az Istentől ránk bízott feladatba, akkor határokat kell ledönteni, és olyan dolgokkal is kell próbálkozni, amelyekben talán kudarcot vallunk. De ne féljünk a kudarctól, az elesések nélkül nincs növekedés. Előfordul, hogy emberek felhagynak a növekedéssel és a tanulással, mert egyre kevésbé mernek kockázatot vállalni. A kudarc csupán késleltetés, nem vereség, átmeneti kitérő, és nem zsákutca. Mindannyian követünk el hibákat – főleg azok, akik csinálnak valamit, de végül Isten diadalt ad nekünk Jézus Krisztus által (ld. 1Kor 15,57). Ha nem vagyunk hajlandóak kockáztatni, nem fogunk kapni lehetőséget a sikerre sem. Bízzunk egyedül az Istenben, és induljunk el hittel a nekünk adatott úton.

Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek. Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved, Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád. Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre; Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik. (Péld 24,16)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram mindenemet, amit Te adtál nekem.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode