veteranus

2024.10.29 07:41

Minden munkáját, amelyet az Isten háza szolgálatában, a törvénynek és a parancsolatnak megfelelően elkezdett, Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki. (2Krón 31,21)

Mai világunk állapota hasonló ahhoz az ókori Izráeléhez, ahol Isten sok áldása ellenére a nép hátat fordított Neki. Ekkor Ezékiás, egy feddhetetlen ember került trónra, és ő eltökélte, hogy visszaadja Istennek az őt megillető helyet az ország vezetésében. Először is újra megnyittatta Isten házának kapuit. A népet pedig felszólította, hogy tartsanak bűnbánatot, és térjenek vissza az Úrhoz. Harcba szállt a korrupció és a bálványimádás ellen. Kemény szavakat használt: „Szenteljétek meg magatokat, és szenteljétek meg őseitek Istenének, az Úrnak a házát! Hordjatok ki minden undok bálványt a szentélyből!” (2Krón 29,5). Helyreállította Isten Igéjének fennhatóságát: „… és bementek az Úr házába a király parancsára az Úr szava szerint, hogy megtisztítsák”. Manapság sem elegendő a vasárnap délelőtti istentisztelet, minden napon szükségünk van Isten Igéjére. Ezékiás király Isten imádatára hívta népét: „Ekkor leborult az egész gyülekezet, az ének pedig zengett, és a trombiták harsogtak. Mindez addig tartott, amíg vége nem lett az égőáldozatnak” (2Krón 29,28). Abban az időben a templomi szertartáson az áldozat bemutatása több mint három óra hosszáig tarthatott. Ez idő alatt az egész nép ott állt Isten jelenlétében és imádta Egyetlen Urát. A hitük volt szilárd. Megáldotta-e Isten Ezékiás törekvéseit? A választ szintén a Szentírás adja meg: „Minden munkáját, amit az Isten háza szolgálatában, a törvénynek és a parancsolatnak megfelelően elkezdett, Istenét keresve, tiszta szívből végezte, ezért sikerült neki” ( ld. 2Krón 31,21). Ez Isten terve ma is a lelki megújulásunkra. Isten mindenkinek olyan mértékű hitet adott, amekkora feladatot bízott rá. Bármivel is nézünk most szembe, tudjuk azt, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitünk ad erőt, hogy azt kezelni tudjuk. Semmi sem fontosabb, mint a hitünk. Minden mást elvehetnek tőlünk, de ha a hit megmarad, újra talpra tudunk állni. A hit olyan, mintha közvetlen "forró drót" kötne össze bennünket az Istennel. Ahogy a hittel mondott imádság felszáll, Isten ereje kiárad. Ennek az az eredménye, hogy alkalmasak leszünk a kihívás kezelésére. A kudarc sohasem végleges, amíg a hitünket el nem veszítjük. A krisztusi hit arra emel bennünket, hogy minden sikerül. 

Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim. A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. (Jn 15,7-10)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden naphoz erőt adsz nekem.

Ámen