veteranus
Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala. (Zsid 11,8)
Az életünkben adódhatnak helyzetek, amelyekben beleragadhatunk, ám nem kell örökre ottmaradnunk. A megfelelő hozzáállással ki tudunk jutni, tovább tudunk lépni. Ami változtatni tud a hozzáállásunkon, az a megbocsátás. A kudarcot követő bűntudat hosszú időre megbéníthat bennünket, a megbocsátás önmagunk felé azonban felszabadítja az energiáinkat. A legfontosabb dolog: a Hit. A továbblépéshez hajlandónak kell lennünk cselekedni érzéseink ellenére is. Úgy, mint annak idején Ábrahám is tette. Isten „megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid 11,6). Ha elkezdünk hozzá hasonlóan, eltökélten úgy cselekedni, mint aki hisz, Isten megjutalmazza a hitünket. Szükség van továbbá eltökéltségre, hogy alkalmazkodjunk az élet kihívásaihoz, de közben ne térjünk le a számunkra kijelölt útról. Istentől kérjünk bölcsességet ahhoz, hogy reakcióinkat hozzá tudjuk hangolni a változó körülményekhez. Eltökéltnek arra, hogy nem adjuk fel, hisz szembe jönnek olyan problémák, amikor nincs más lehetőség, mint nyugton állni. Ilyen szorongatott helyzetben se adjuk meg magunkat a félelemnek, ne engedjük, hogy félelemből reagáljunk. Mi van akkor, ha valamit elrontunk? Ismerjük el botlásunkat, aztán lépjünk tovább. Ezzel is értékes leckét tanulhatunk, és hasonló kilengést többé nem követünk el. Minden bukásunk ellenére most már mehetünk Isten jelenlétébe, tudva azt, hogy bűneinket befedi Krisztus Jézus vére. Így már bátran kérhetünk Egyetlen Urunktól bármit, amire igazán szükségünk van.
Hit által rejtegették Mózest az ő szülei születése után három hónapig, mivel látták, hogy kellemes a gyermek, és nem féltek a király parancsától. Hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a Faraó leánya fiának mondják, Inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; Égyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te vezetsz utamon.
Ámen