veteranus
... elmenvén leüle egy fenyőfa alá, és könyörgött, hogy hadd haljon meg, és monda: Elég! Most óh Uram, vedd el az én lelkemet; mert nem vagyok jobb az én atyáimnál! (1Kir 19,4)
Mai Igénk egy csüggedő, de Istentől erőt nyert embert tár elénk: ő Illés próféta. Minden bizonnyal volt már a mi életünkben is olyan esemény, melynek következtében lelki mélységbe kerültünk. Elképzelhető, hogy most is ilyen időszakot élünk meg. Földi életünk során nagyon sok olyan helyzet van, ami lelkileg összetöri még a legerősebb embert is. Lehet ez egy munkahely elvesztése, egy anyagi válság, családi krízisek, különféle elutasítások, zárt kapuk, sikertelenségek. Ilyen lelki krízist tud okozni egy komolyabb betegség, vagy a gyász fájdalma is. Illés életében Jezábel királyné fenyegetése okozott ilyen lelki mélységet. Annyira megijedt a próféta, hogy elmenekült és meghalni kívánt. Teljesen összetört. Azonban nem a miértek, a kiváltó okok elemzése a lényeg, hanem Illés példájából is látjuk, hogy vannak időszakok, amikor még a legalázatosabb hívő embernek is mélységeket kell megélnie. Ezeket nem tudjuk elkerülni, nem tudjuk megúszni, de szembe kell néznünk a próbatételekkel. A kérdés az, hogy az Istennek Igéjével felvértezve nézünk szembe a megpróbáltatásokkal, vagy a magunk nagyon is törékeny erejében bízunk inkább. Illés elcsüggedt ugyan, de továbbra is tudott Istenben bízni. Az Úr pedig angyalát küldte hozzá, megerősítette, és újabb szolgálattal bízta meg. Hozzá hasonlóan minket is megerősít az Úr, ha Krisztus Jézussal járunk. Ne pótszerekhez nyúljunk, ne az italhoz, vagy a gyógyszerekhez meneküljünk az élet mélységeiben. Egyetlen Urunk kegyelmét ragadjuk meg, mert Ő az, Akire szükségünk van. Ő az, aki segíteni tud, és áldottá tudja tenni életünket. Így hát ne siránkozzunk folyton, és legfőképp ne késlekedjünk. Meneküljünk az Úrhoz, hogy életünk áldott legyen már itt a földön, és örök életünk legyen a mennyek országában. Bizonnyal lesz idő, amikor örülni és ujjongani fogunk az Úr előtt, amikor dicsőíteni fogjuk Őt. Mert legyőzi ennek a világnak minden fájdalmát, minden ellenségét, és végre beteljesülhet az a szeretet, mellyel az Isten szeret bennünket, Őbenne hívőket. Hogyan bátorít bennünket ez a mai kaotikus világban? Hogyan meríthetünk erőt a mindennapokban Jézus Krisztusból? Az Úr minden pillanatban megmutatja, mennyire szeret bennünket. Szeret, hiszen odaadta értünk az életét. Hűséges hozzánk, hiszen nem hagyott el bennünket akkor sem, mikor mi elhagytuk Őt. Elfogad bennünket, mert minden nap megengedi, hogy imádságban leboruljunk előtte. Tervez velünk, mikor helyet készít nekünk a mennyben, és előkészíti az örökkévaló életünket.
Mondá nékem: Írd meg: Boldogok azok, a kik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És mondá nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei. És leborulék annak lábai előtt, hogy imádjam őt, de mondá nékem: Meglásd, ne tedd; szolgatársad vagyok néked és a te atyádfiainak, a kiknél a Jézus bizonyságtétele van; Istent imádd, mert a Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke. És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és a ki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, a mit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten Igéjének neveztetik. (Jel 19,9-13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is elhívtál.
Ámen
