veteranus
Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. (Zsid 4,15)
A vallás emberi lehetetlenséget tűz ki célul maga elé: elérni Istenhez. Jézus Krisztus nélkül a vallás soha nem érhette volna el célját. Őnélküle Istenről csak ábrándozni lehetne, és legfeljebb a magunk lelkiismeretét lehetne nyugtatgatni. Krisztus az egyetlen valódi híd, amely összeköti az eget a földdel. Csodái mind annak tanújelei, hogy általa Isten jelen van a világban. Általa nem az ember megy föl Istenhez, hanem az Isten hajol le az emberhez. Az Atya azáltal, hogy a bűneinkért odaadta a Fiát, kinyilvánította, hogy a terve a szeretet terve, mely minden érdemünket megelőzi: „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért.” (1Jn 4,10). Krisztus Jézus, a hídépítő, áthidalta azt az óriási szakadékot, amelyet halálnak nevezünk. „Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.” (1Kor 15,22) Ő megtette értünk azt, amit mi nem tudtunk volna megtenni önmagunkért, így az emberiség "át tud kelni" az örök életre Rajta keresztül. Mindegy, hogy milyen a mai világ, mindegy, hogy divat-e a becsület körülöttünk, tudjuk, hogy Urunknak ez tetszik, ezért földi életünk során a becsületességre kell törekedve élünk. Még akkor is, ha egyre inkább kinevetett, megvetett kifejezés a világban. Vállaljuk a becsületességet akkor is, ha senki nem tartja erénynek, akkor is, ha a "megoldjuk okosba" kifejezés már megszokottá vált. Egyetlen Urunk látja minden ténykedésünket, előle elrejteni semmit sem lehet. Előtte minden kimondott szavunkról is számot fogunk adni, nemhogy a tetteinkről. Lehet, hogy a világ a becstelenség irányába próbál elvinni, de a Krisztus Jézus sohasem. Ha valaki azt mondja, hogy mindenki ezt csinálja, akkor sem kell azt tennünk, ami Isten előtt bűnnek számít. Ellenkező esetben nem léphetünk az örökkévalóságba vezető hídra sem.
Üldözöd a kétes hírnév hiú árnyait
Szemeidben jóság bujkál, a szívedben mégis bűn lakik
Élni így nem lehet, Rossz lesz majd az életed,
Megtéveszt a gyönge szél, A becsület ennél mégis többet ér!
(Piramis: Becsület)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te vezetsz engem.
Ámen
