veteranus
Ti engem így hívtok: Mester, és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok. (Jn 13,13)
Az ószövetségi ember élete, a vallásossága elképzelhetetlen volt az Istennek természetes módon kijáró tisztelet, az áldozatbemutatás nélkül. Az Újszövetségben Krisztus Jézus áldozatul ajánlja fel önmagát a kereszten. Jézus áldozata megszerzi az ember bűnei bocsánatát, megszenteli a végleges szövetséget és biztosítja a megváltást. Krisztus hű szeretetét mutatja, hogy mindvégig szerette az övéit, a szeretete tehát határtalan és végtelen. Ő sosem fárad bele abba, hogy szeressen minket, vagy elviseljen minket, hogy megbocsásson nekünk. Így elkísér minket életünk útján, ahogyan megígérte tanítványainak: „Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20). Szeretetből lett emberré, szeretetből halt meg és a szeretetből támadt fel. A szeretetéből áll szüntelenül mellettünk, a szép és a nehéz időszakokban egyaránt. Krisztus Jézus mindig szeret minket, mindvégig szeret, határt és mértéket nem ismerve, és mindannyiunkat szeret, mégpedig annyira, hogy valamennyien elmondhatjuk: „Életét adta értem.” Egyetlen Urunk hűsége még akkor is megmarad, ha mi hűtlenné válunk irányába. Pál apostol emlékeztet minket erre: „Ha hitetlenkedünk, ő hű marad: ő magát meg nem tagadhatja”. (2Tim 2,13). Hűsége marad akkor is, ha hibáztunk, és vár minket, hogy megbocsásson, mert Ő az irgalmas Atya arca. Jézus jól ismerte a Tízparancsolatot, de tudta azt, hogy a parancsolatok megtartása hiábavaló a szeretet nélkül. Ha valaki az egész törvényt ismeri és megtartja, az sem sokat ér, ha nincs benne szeretet. Ezért adott Jézus új parancsolatot. Nem azt jelenti ez, hogy a többi, a korábbiak el vannak törölve, hanem azt, hogy minden parancsolat megtartásához a legnagyobb szükség a szeretetre van.
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy. (1Kor 13,2-8)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy értem is adtad önmagadat.
Ámen
