veteranus
És elvetették maguktól az idegen isteneket, és szolgáltak az Úrnak. (Bír 10,16)
Sok ember szájából a nagy szavak és fogadkozások úgy folynak, mint csapból a víz. De hogy ezek a fogadkozások valóra is váljanak, tartósan meg is maradjanak, ahhoz már nincs elég kitartásuk, elég akaratuk... Jellemhiba, mely újra és újra csalódást szül. Sajnos a legtöbb vezetőnk ilyen. Pedig ezt már megbeszéltük, pedig ezt már megígérte, és mégis… Ha olvassuk a Bírák könyvét, olyan érzésünk lehet, mint amikor a lemezjátszó tűje megakad valahol. Újra és újra ugyanazt játssza. Szinte minden fejezetben elhangzik: Izrael fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr… Ugyanez történik mai korunkban is, csak a nevek változnak, a ténymegállapítás mindig ugyanaz. Mint az izgága gyermek, aki képtelen tanulni a maga hibájából, a saját kárából is. A hajdani Izrael fiai képtelenek voltak tanulni bukásaikból, mindig visszatértek ugyanahhoz a bűnükhöz: idegen népek idegen isteneit tisztelték, fülük elfordult az egy, igaz hangtól. A mai vezetők is ilyenek: a bajban mindig megígérik a változást, de kitartás már nincs bennük, hogy valóban az Egyetlen Úr szavai által éljenek. Bőszen hivatkoznak az Istenre, miközben magatartásuk ennek homlokegyenest az ellenkezője. Mi pedig követünk észrevétlen más parancsokat, törekszünk megfelelni nekik, szinte bármit megteszünk, ha az érdek azt diktálja. A modern Baalok követői ők, elveszítették ismét azt a bizonyos belső hangot, de könnyen befolyásolható a mi hallásunk is. Mindig ugyanott található a baj forrása: ha szemünket nem emeljük fel a Krisztus Jézus keresztjére, ha segítségünket nem onnan felülről várjuk. Ha tekintetünk belevész a világ talmi gazdagságába, akkor figyelmünk sem marad az Úrra. Ez a biztos bukásunkat vetíti előre.
...mikor titeket szorongattak, és ti én hozzám kiáltottatok, megszabadítottalak titeket az ő kezökből? És ti mégis elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok; annakokáért többé nem szabadítlak meg titeket ezután. Menjetek és kiáltsatok azokhoz az istenekhez, a kiket választottatok, szabadítsanak meg azok benneteket a ti nyomorúságtoknak idején. Felelének pedig az Izráel fiai az Úrnak: Vétkeztünk, cselekedjél úgy velünk, a mint jónak látszik a te szemeid előtt, csak most az egyszer szabadíts még meg, kérünk! És elvetették maguktól az idegen isteneket, és szolgáltak az Úrnak. És megesett az ő szíve az Izráel nyomorúságán. (Bír 10,12-16)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is megigazítottál.
Ámen