veteranus
Nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében beszél. (ApCsel 9,29)
Pál apostol életének első szakasza nem a bűnben és a világi kicsapongásban folytatott élet volt. A hajdani Saul egyike volt a legvallásosabb, legbuzgóbb zsidónak, a törvény tekintetében igyekezett feddhetetlen lenni. Nem csak szerette atyái vallását, hanem valósággal rajongott azért. Saul előtt az Isten Igéje, a törvény szent volt. Csak egy nagy fogyatkozása volt életének, az hogy Krisztus nélküli élet volt az. Pál apostol életének másik szakasza a Krisztussal való új élet lett. Amikor a damaszkuszi úton leesett a földre, amikor a Krisztus mennyei fénye sugározta körül, amikor megtudta, hogy mit kell cselekednie, akkor egy új élet kezdődött el nála is. Ez az élet többé nem a törvényekhez igazodott, nem kegyes és vallásos élet volt, hanem Krisztusban való élet. Ettől kezdve minden más lett az életében. Mi is lehet, hogy buzgó, kegyes, templomszerető emberek vagyunk. Becsületesek, a világi törvények tekintetében igyekszünk feddhetetlenek lenni. Nem ölünk, nem lopunk, nem nyúlunk a máséhoz, nem rágalmazunk meg senkit. Csak egy nagy hibánk van, az, hogy igazából a Krisztus nélkül élünk. Tudjuk ugyan, hogy kicsoda Jézus Krisztus, mert megtanultuk, mert hallottunk Róla, de ennek az ismeretnek semmi hatalma sincs az életünkben. Ez az élet bizony nem az örökéletre, az üdvösségre, hanem az örök kárhozatra visz. Ebből az életből igyekezzünk minél hamarabb megtérni. A mi életünkben is el kell jönnie a nagy fordulatnak, a mi "pálfordulásunknak." Mert minden embernek szüksége van a megtérésre, az egyetlen útra, ami átvezet halálból az életre, boldogtalan életből a boldogságra.
Betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté. (És 53,4-6)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is kiválasztottál.
Ámen
