veteranus
Mondá az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő. (1Móz 6,3)
Miután megkaptuk a Szentlélek vezetését a kitöltetés után, élnünk is kell ezzel a lehetőséggel. Nagy feladat vár az Isten gyermekeire ebben a világban. Tudjuk, hogy szenved ez a világ minden teremtményével együtt. Ezért kell még többet, még jobban imádkoznunk a Lélek vezetéséért. Nekünk az a dolgunk, hogy hagyjuk a Szentlelket munkálkodni, ne gördítsünk akadályt eléje. El kell hinnünk, hogy minden a javunkra szolgál, ami körülöttünk történik, még akkor is, ha bajok, megpróbáltatások vesznek körül. Ez az a gyermeki hit, amely előrébb viszi az Isten ügyét és közben a mi javunkat is szolgálja. A mai Igénkben szereplő százhúsz esztendő csak az emberi élet felső határa és nem az egyéné. Nem ígérte az Isten, hogy mennyi időt enged, ez a kor csak a felső határ, de hogy mi ezt a határt elérhetjük-e, az az Isten szuverenitásának része, nem tőlünk függ. Nem is lenne jó, ha tudnánk, hogy számunkra mennyi idő rendeltetett. Igen könnyen elbizakodottá vagy hanyaggá tehetne bennünket. Könnyelműen vennénk a megtérés dolgát, és könnyebben vennénk a kötelességeink teljesítését is. Hiszen látható, hogy még így is sokszor hanyagok és könnyelműek vagyunk. Mi lenne akkor, ha távoli életkorra tekinthetnék előre? Hányszor megtörtént már, hogy azt mondtuk, hogy: ... "á ráérek még megcsinálni". Azután pedig a körmünkre égett a dolog. Gondoljunk bele, hogy hány határidőt léptünk túl könnyelműen, vagy épp az utolsó pillanatban végeztük be. Még szomorúbb, amikor például valakit meg kellett volna látogatni, mert beteg volt, és mi a látogatók párba rendezésével töltöttük az időt, és addig ment a halogatás, hogy az illető meghalt. Akkor járunk el helyesen, ha minden dolgunkra, és minden ügyünkre úgy tekintünk, és úgy intézzük el, mintha arra több időnk már nem is lenne. Amikor egy levélre azonnal válaszolunk, ha nem várjuk meg a határidőt, akkor nem érhet bennünket megszégyenülés. Ne szűnjünk meg tehát fohászkodni azért, hogy tisztán lássuk, mi az Egyetlen Urunk akarata. Nekünk is munkálkodni kell, nem ülhetünk tétlenül, de mindig a Lélek által kijelölt úton járjunk. Amit Krisztus Szentlelke világosan megmutat, az nyugalmat ad, ha az akaratát teljesítjük, az épít bennünket és a gyülekezetünket is.
És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van. (1Móz 9,12-16)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te vezetsz engem.
Ámen
