veteranus
Jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján. (Zsolt 23,6)
A jó pásztor füves legelőn nyugtatja meg nyáját. Nem tereli őket a kopár sziklákra, a fű nélküli letaposott útra, hanem a kies tájra, a füves legelőre. Ilyenkor májusban, amikor a nap heve még nem szárította el, csodálatosan szép a füves legelő. Éppen ilyen gazdag a hívő élet is. Amilyen boldogan legel a birkanyáj a gazdag legelőn, éppen olyan boldogan örül a lélek, amikor az Isten Igéje áldott legelőjére rátalál. Isten azt szeretné, ha mi az Ő szavát úgy a szívünkbe fogadnánk, mint amilyen szívesen a nyáj a friss füvet lelegeli. Ha Isten ígéreteit elfogadjuk, és abba belenyugszunk, akkor hasonlóak leszünk azokhoz a bárányokhoz, amelyek a dús fűben leheverednek. Egyszerre megtaláljuk mindazt, amire csak vágytunk: Isten békességgel, örömmel, felüdüléssel, oltalommal és elégedettséggel ajándékoz meg bennünket. Akik jóízűen esznek a lelki ételekből, mivel futnak, jönnek-mennek az Úr ügyéért, hamar megszomjaznak. Az Egyetlen Urunk csendes vizekhez terelget minket, mert azt akarja, hogy az imádkozás csendes vizeinél megerősödjünk. A csendes víz a Szentlélek ajándékainak a jelképe. Mert a Szentlélek a vízhez is hasonlítható: Ő megmos, megtisztít, felüdít, sőt a gyümölcstelent is gyümölcsözővé változtatja. A Szentlélek legfőképpen a békét szereti. Sohasem visz bennünket eldurvult veszekedésbe, hanem terelget békés, szent szeretetbe. Azért terelget, mert egyedül soha sem találnánk ezekhez a csendes vizekhez. Ezért terelget, vezet Krisztus Jézus bennünket. Ő soha sem hajt vagy zavar bennünket, a halál árnyékának völgyében is velünk van. Az ember életében gyakran megtörténik, hogy megjelennek a halál madarai fejünk felett. Az Isten szeretete elűzi felőlünk a félelem fekete varjúit és ragadozó madarait, a halálfélelmet. Bár tudjuk, hogy eljön a halál, de nem félünk, és nem rettegünk, mert az Ő kegyelmének és szeretetének szárnyai alatt vagyunk. A halál nem a célja annak, ahová egy napon mindannyian elmegyünk, az csak egy átjáró, oda ahová a "völgy" vezet. Árnyék csak ott van, ahol fény is van. Ezért örüljünk, hiszen a halál mögött az örök fény sugárzik! A halál árnyéka pedig képtelen bennünket megsemmisíteni.
Az Úr énnékem őriző pásztorom, azért semmiben meg nem fogyatkozom,
Gyönyörű szép mezőn engemet éltet, és szép kies folyóvízre legeltet;
Lelkemet megnyugtatja szent nevében, és vezérl engem igaz ösvényében.
Ha a halál árnyékában járnék is, de nem félnék még ő sötét völgyén is,
Mert mindenütt te jelen vagy én velem, vessződ és botod megvigasztal engem,
És nekem az én ellenségim ellen asztalt készítesz, eledelt adsz bőven.
Az én fejemet megkened olajjal, és engemet itatsz teljes pohárral;
Jó voltod, kegyességed körülvészen és követ engem egész életemben.
Az Úr énnékem megengedi nyilván, hogy mind éltiglen lakjam ő házában.
(Református énekeskönyv 23. zsoltár)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Hozzád tartozom.
Ámen
