veteranus
A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket. (Lk 21,19)
Amikor Isten várakoztat, akkor türelemre tanít bennünket: „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsid 10,36). Türelmetlenségünk nem csak nekünk, de a környezetünknek is árt. Az Istent nem fogja sietségre bírni, mert Ő saját tervei és időzítése szerint dolgozik: „…a maga idejében aratunk majd…” (Ga 6,9). Egyetlen Urunk rászánja az időt, hogy rendesen elvégezze a dolgokat. Ő soha nem késik, de nem is jön idő előtt. Sok mindennek kell egyszerre odaérnie a célvonalba ahhoz, hogy megnyerjük a futásunkat. Fejlett képességeink jellem nélkül nem dicsőítik az Istent. Ha sikeres emberek, de ugyanakkor önteltek és durvák vagyunk másokkal, az nincs kedvére Istennek. Zűrzavart okoztunk volna, ha a dolgok a mi időzítésünk szerint történnének meg az Isten időzítése helyett. Könnyű elégedettnek lenni, mikor minden úgy alakul, ahogyan mi szeretnénk. A Biblia arra tanít, hogy gyakoroljunk minden helyzetben örülni (ld. Fil 4,11-12). Több dolog van, ami folyamatosan táplálhatja elégedetlenségünket. Ilyen a sóvárság. Ha folyton azon rágódunk, amink még nincs, akkor nem élvezzük azt, ami már megadatott. A jövőtől való félelem rá akar bírni, hogy meneküljünk valami elől, ami nem is üldöz... A zsoltáríró ezt írta: „Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!” (Zsolt 56,5). Ha rossz helyen keresünk beteljesedést, biztonságot, a hátralévő időnket állandó csalódottságban éljük le. Pedig nem kellene! Ha megelégedettségre vágyunk, keressük azt Krisztus Jézusban.
Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap: Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak. Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt! Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik. És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban. (Lk 21,33-38)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy türelemre tanítasz.
Ámen