veteranus
De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim. (Zsolt 38,20)
Mindnyájan szeretjük a csendet, ami nyugtatólag hat megtépázott idegeinkre. Csendes perceinkből szeretünk kizárni minden zavaró tényezőt. De tudunk-e Krisztus Jézus csendjére hangolódni? Amely nem üres és tartalmatlan pihenés, nem nyugalom és bezárkózás, hanem csupa éber Istenre figyelés. Jézus csendjében benne van a kitartó imádság és a feltétel nélküli engedelmesség. Ilyenkor érezzük magunkhoz talán a legközelebb. Jézus Krisztus azért szenvedett, hogy a mi küzdelmünk ne legyen kilátástalan az önszeretetünk, hiúságunk, nárcisztikus emberek fölötti uralomvágyunk fölött. Jézus az elfogatása előtt így imádkozik: „Legyen meg, Uram, a te akaratod!” Isten akarata pedig az, hogy minden ember üdvözüljön. (ld. 1Tim 2,4) Az Isten az ember életéért még egyszülött Fia szenvedését és halálát is eltűri. Erre a nagy szeretetre válaszolnunk kell. Nem lehet közömbösen pihenni, magunkba zárkózva önmagunk körül forogni. Jó volna, ha meghallanánk a csendességünkben megtérésre és követésre hívó szavát. Éveink előre haladtával többet foglalkozunk az elmúlás gondolatával. De a Krisztusban létező ember nem a tökéletes semmibe, a nirvánába, hanem a tökéletes mindenségbe igyekszik. A halállal való szembesülés és annak legyőzése magával hozza a feltámadást és itt, ezen a Földön az erőteljesebb életet. Azt mondja Jézus: „Én vagyok a feltámadás és az élet”. Ebből táplálkozik reményünk: Ő, aki teljességében birtokolja, továbbadhatja az életerőt. Hitünk magja Egyetlen Urunk halál feletti győzelmébe és feltámadásába vetett hit. Ha ezt a hitet magunkévá tudjuk tenni és tudatosan élünk belőle, akkor már látjuk örök életünk bizonyságát. Élő hit kell, ami azt jelenti, hogy minden nap újra Belőle merítünk életet, hagyjuk, hogy Ő éltessen, lerázzuk láncainkat, amelyeket ellenségeink, a sátán szolgái aggattak ránk, és elkezdünk valóban élni.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám. Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak. Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk. Láttad, oh Uram ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem! Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért. Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem! (Zsolt 35,19-24)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velem vagy.
Ámen
