veteranus
Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem. (Zsolt 143,8)
Amikor Isten megígér valamit, de az nem teljesedik azonnal, könnyen türelmetlenek leszünk, kételkedni kezdünk benne, és azt hisszük, hogy nekünk kell kezünkbe venni a dolgot. Itt kezdődtek csak igazán a bajok. Vigyázzunk, hogy kitől fogadunk el tanácsot. Emlékezhetünk, hogy Izmail születése Ábrahám feleségének, Sárának az ötlete volt. Láthatjuk, hová vezetett ez, máig ható következményei lettek. Vannak dolgok, amikről könnyű lemondani, más dolgok elengedéséhez azonban nagylelkűség szükséges. Különösen nehéz lemondani valamiről, amihez (akihez) kötődünk, am(k)iben saját magunk visszatükröződését látjuk. Sok olyan ember van, akinek az élete állandó önigazolás, csak magukban bíznak. Ha jól megy a soruk, akkor még inkább önteltek lesznek, mindig és mindenkinél okosabbak... De ha jön a "hét szűk esztendő", ha csődközeli állapotba kerülnek, akkor nincs kihez fordulniuk tanácsért. De a Mester jön, és megérinti őt, megtörténik a változás, mert előbukkan, amit senki sem értett meg igazán: hogy milyen értékes egy ember lelke. Krisztus Jézus keze érintése nyomán láthatóvá lesz finom művű kidolgozottsága. Pál apostol, aki teljes elkötelezettséget követelt meg önmagától, és munkatársaitól is, megharagudott Márkra, amikor szabadságot akart kivenni. Később azonban, amikor újra átgondolta a dolgot, adott neki még egy esélyt... Isten meglátja a lehetőséget az emberekben hiányosságaik ellenére is, ezért nekünk is meg kellene látnunk. Ha hiszünk bennük és bátorítjuk őket, akkor előre tudnak lépni a veszteség rovatból a nyereség rovatba. Minden Egyetlen Urunk időzítése szerint fog megtörténni. Készülünk lemondani valakiről? Ne tegyük. Adjunk neki és Istennek még egy esélyt...
Amint a farizeusok közül való írástudók látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, így szóltak a tanítványainak: Miért eszik együtt a vámszedőkkel és bűnösökkel? Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. (Mk 2,16)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy nem mondtál le rólam.
Ámen
