veteranus
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba. (Mk 10,15)
Mi a leginkább jellemző dolog egy gyermekben? Többnyire ilyeneket szoktak felsorolni: őszinte, nem képmutató, van bennük egyfajta naivitás, amivel rácsodálkoznak a világra. Nem teológiai értelemben azt is szokták mondani: ők még ártatlanok, romlatlanok. A bizalom, az őszinteség a jellemző, ami például a mesék világában van. Azt tudjuk, hogy az ember felnőttként már soha nem lesz újra gyerek. Nem mehet vissza a gyerekkorába, bármilyen vonzó és csábító annak szabad világa. A mai Igénkben a gyermek kifejezés státuszt jelent, Isten gyermekévé lenni, mely éppen Jézus Krisztus gyermek-volta miatt lehetséges. Pál így ír erről a római levélben: „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8,16) A gyermekségünk nagyon is fontos a hitünkkel kapcsolatban. A gyermek nem tud önálló lenni, fizikailag is, lelkileg is kötődik a szülőkhöz. Így vagyunk mi is kiszolgáltatva az Istennek. A Heidelbergi Káté így fogalmaz: „Az ő akarata nélkül semmit sem tehet, de még csak meg sem mozdulhat.” (28. Kérdés-felelet) Ahogyan a gyermek ráhagyatkozik a szülőkre, olyan bizalommal kell nekünk is közelednünk Egyetlen Urunkhoz, feltétlen bizalommal, hogy az Isten jól dönt a dolgainkban. Még akkor is, ha időnként nehezen fogadjuk el az irányítását.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; ... Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, a mit csak akartok, és meglesz az néktek. (Jn 15,4-7)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te vezetsz utamon.
Ámen
