veteranus
Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20,28)
Krisztus Jézusra a szolgálat példaképeként tekintünk. Isten Egyszülött Fiaként jött el a földre, mégis alázatosan szolgálta a körülötte lévőket. Lejött a mennyből, hogy halandó emberként éljen a földön, és megalapítsa Isten országát. Evangéliuma átformálta a világ gondolkodását. Meggyógyította a betegeket, sőt, még a halottakat is feltámasztotta. Jézus Krisztus, a ma is Élő Úr, nincs rászorulva a mi szolgálatunkra. El tudja végezni munkáját nélkülünk is, sőt még ellenünkre is. Éppen ezért könyörögjünk alázatos szívvel, hogy Igéje és Szentlelke által adjon részt szolgálatából nekünk is, hogy Vele szolgálhassunk az emberi élet javára. De példát mutatott a személyes engedelmességre is azáltal, hogy engedelmeskedett szüleinek, engedelmeskedett a törvénynek, betartotta az Atya parancsolatait. Az engedelmesség csakis akkor igazi, ha azt önként vállaljuk és szeretetből fakadó. Ha nem ilyen, akkor csak kényszer. Az igazi engedelmesség eltölti a lelket örömökkel és lelkesedéssel. Az igazi, értelmes és szeretetteljes engedelmesség kulcsa a kegyelem forrásának. Ezért mondja az Egyetlen Urunk: „Az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30) A földi életünk értéke sok mindentől függ. Függ attól is, hogy kinek az élete. Vannak emberek, akik sokat érnek, vannak, akik semmit... Vannak dolgok, amiknek értéke időhöz kötött, például a kivágott fenyőfa karácsony után már szinte semmit sem ér. Az ember életének értéke is nagyban függ az időtől. Sok embernek addig van értéke, amíg van valamijük, amíg dolgozni tudnak, amíg hasznot hajtanak. A világ úgy tartja, hogy értékesek vagyunk ötven éves kor alatt. De van Valaki, akinek mindig sokat érünk, Jézus Krisztus előtt nem változó az értékünk. Ha híven, engedelmesen követjük Őt, és szolgáljuk embertársainkat, értékesek vagyunk Számára mindörökké.
Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt. Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét. És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt. És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól. (Mt 21,42-45)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy követhetlek Téged.
Ámen
