veteranus
Melyik az első minden parancsolatok között? (Mk 12,28)
Életünknek vannak fajsúlyos, egészen lényeges kérdései. A Bibliát olvasva, a „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” - kérdése mögött őszinte érdeklődés van. Nem azért akarta megtudni az írástudó, hogy melyik a legfőbb parancsolat, mert keresné Krisztus Jézus gyenge pontját, hanem azért, hogy megtudja, Jézus hogyan látja, melyiket tartja a legfőbbnek a parancsolatok közül. Jézus pedig megválaszolja ezt a kérdést. Szerinte van legfőbb parancsolat. Valójában ismerték is ezeket a mondatokat korának farizeusai, írástudói. Ezekben Jézus rámutat, hogy egy az Isten valamint arra is, hogy az Istenszeretet és embertársaink szeretete elválaszthatatlan egymástól. Ha valaki magát az Úr gyermekének vallja, annak életében ez a kettő elválaszthatatlanul összetartozik. Fontos kijelentés ez. A több istenben hívő, a bálványokat szolgáló népek között Izrael népe ebben is különbözött. Ám amikor Jézus közénk jött még személyesebbé tette az Istennel való kapcsolatot, még közelebb hozta az emberi szívekhez az Úrhoz tartozás lehetőségét. Reá tekintve kibővíthetjük a korábbi mondatot: Isten egy van ezen a világon, ő pedig fiában, Jézus Krisztusban jelentette ki önmagát a legteljesebben. Isten teremtő, szabadító, gondviselő Egyetlen Úr, Aki Krisztus Jézusban egészen közel jött hozzánk. Az elsődleges, amit Róla tudnunk kell, hogy szeret bennünket. „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” – írja János apostol. A szeretetről sokan szívesen olvasgatnak, meghallgatnak egy előadást vagy talán még egy igehirdetést is. A szeretetről úgy általában. De Jézus nagyon is konkrétan szól a szeretetről, Isten és embertársaink szeretetéről beszél. Az utóbbi nincs az előbbi nélkül. Ha valaki mélyebb kapcsoltba kerül az Istennel, akkor kezdi megismerni, mit jelent igazán szeretni. Isten szeret bennünket igazán, mert Ő maga a szeretet. Jézus Krisztust adta értünk, hogy Őbenne bűnbocsánat és örök élet nyerjünk. Kérdés, hogy mi hogyan reagálunk Isten irántunk való szeretetére? Lehet Őt elutasítani, figyelmen kívül hagyni, lehet vele nem törődni és lehet elfogadni, örömmel venni és viszonozni. Lehet a Hitben megerősödni, ebből erőt meríteni, ebből élni. Isten szeretetéből és kegyelméből élhet az ember. Élhet áldásaiból. Onnan lehet észrevenni, hogy mi is szeretjük az Urat, hogy keressük Őt és olvassuk, hallgatjuk szavát. Miképpen az egész életünket Tőle kaptuk, az embertársaink iránti szeretetet is. Ha szeretjük az Urat, akkor fogjuk tudni helyesen szeretni embertársainkat is. Szeressük hát az Urat teljes valónkkal és embertársainkat, mint önmagunkat.
Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat. ... szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál. (Mk 12,29-33)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velem vagy.
Ámen