TT
Elméne pedig Barnabás Tárzusba, hogy felkeresse Saulust, és rátalálván, elvivé őt Antiókhiába. És lőn, hogy ők egy egész esztendeig forgolódtak a gyülekezetben, és tanítottak nagy sokaságot; és a tanítványokat először Antiókhiában nevezték keresztyéneknek. (ApCsel 11,25-26)
A keresztyén szó görög eredetű, a Krisztianosz szóból származik, ami azt jelenti: Krisztust követő. Azok voltak a keresztyének, akik tanultak Jézustól, akik követték Őt az úton bármerre is ment. Jézus tanítványának lenni ma is annyit jelent, mint hallgatni beszédére, és követni élete példáját. Voltak idők, amikor a Jézus követőket názáretiről nazarénusnak csúfolták. Az a név, amelyet most sok millió ember örömmel visel, valamikor csúfnév volt. Nem Jézus tanítványai nevezték magukat keresztyénnek, Krisztus követőnek, nem ők nevezték magukat nazarénusoknak, azaz a názáreti követőjének, hanem a világ. Ilyen csodálatosak Isten útjai. Csúfnévből lett a világ legtündöklőbb neve, amelyet olyan sokan viselnek boldogan, amelyért olyan sokan haltak vértanúhalált. Aki a Krisztusnak nevét tudatosan vagy tudatlanul, szívesen, vagy kénytelenségből viseli, álljon itt egy intelem, amit Pál apostol mondott Timóteusnak: „Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt.” (2Tim 1,8)
Ha Krisztussal együtt az Istenben akarsz élni és benne állandó lakhelyet lelni, akkor minden emberi támasztól és segítségtől el kell szakadnod, mert Rajta kívül senkid és semmid sem lehet, akire támaszkodva nyugalmat találj.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm azt a megtiszteltetést, hogy nevedet viselhetem. Kérlek adj erőt, hogy tudjak Hozzád méltó módon élni, a Te dicsőségedre.
Ámen
