TT
„A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall.” /Máté 13,16/
Nem mindenkinek adatott meg, hogy tisztán lássa és értse Jézus tanításait. Ő példázatokban beszélt, amelyekben elrejtette tanításainak mondanivalóját. Azoknak, akik igen közel voltak hozzá nyílt meg a szemük, és a hallásuk után az értelmük, hogy felfogják valójában Jézus szavait. Ők úgy mentek oda, hogy akarták is megérteni, ami elhangzik. Jézus csak azokkal tud mit kezdeni, akik hajlandók vele együtt működni, nemcsak felületes szemlélői a dolgoknak. Az ilyen emberek az igazán boldogok, ők mindig megértik az elhangzó Igét, mert nem kételkednek benne, hanem keresik, ami nekik szól. Nem másnak a kedvéért hallgatják, de nem is akarnak vele vagdalkozni, hanem hajlandóságot mutatnak arra, hogy szívükbe zárják. Így Isten akaratának a cselekvőivé válnak. Mi hogyan hallgatjuk az igehirdetést, milyen lelkülettel ülünk a templom padjaiban? Nem mindegy, hogyan vesszük a kezünkbe a Bibliát. Imádkozó szívvel ülünk le vele, vagy egyfajta kötelességből? Boldog az, aki nyitott szívvel olvassa, mert ő megérti, és az Ige cselekvőjévé is válik.
A Bibliában való hitnek legnagyobb akadálya a bűnös életmód. (Spurgeon)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm az olvasható és a hallgatható igét is. Köszönöm, hogy minden élethelyzetemben Hozzád jöhetek, Benned megerősödhetem. Kérlek Uram, így vezess, táplálj engem ma is.
Ámen
