TT

„Az Úr megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet! Ő pedig oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott is az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.” (1Mózes 12,7-8)

Ábrahám vándorlásában az újra meg újra visszatérő oltárépítések, szövetségkötések, az isteni megjelenések annak bizonyosságai, hogy az Úr nem csak elhívta őt, de mindvégig vezette lépteit. Ábrahám és háza népe, jószágokkal, szolgálókkal, gyermekekkel, sátrakkal, az akkori viszonyokat alapul véve nagy kalandokkal tették meg a leírt távolságokat. Ezekből a történésekből mégis alig olvasunk valamit, ellenben az oltárépítés eseményei rendre megemlítésre kerülnek. Az oltár azt a pontot jelöli, ahol Isten szólt, Ábrahám pedig hitben válaszolt. Ezek az oltárok, az Úrral való találkozások helyszínei annak egyértelmű bizonyosságai, hogy ez az elhívó Úr nem csak útnak indít, és aztán azt mondja: innentől már boldogulj magad –, hanem jelenlétével végig kísér. Az Úr nemcsak elhívta, elindította Ábrahámot, hanem végig jelen volt, megszólítható volt, elérhető volt. Ma is hányszor félünk az Úr szavára indulni. Amikor életünkben elhangzik a „kövess engem!” hívása, jönnek a „de…” és „ha…”, illetve „majd…” szavakkal kezdődő magyarázkodó mondataink. Pedig nekünk is elég lenne oltártól oltárig tervezni, és elhinni, hogy minden mérföldkőnél megtalálható, segítségül hívható lesz az Úr neve.

Az Úr legyen előtted, hogy jó utat mutasson neked. Az Úr legyen melletted, hogy karjaiba zárjon és megvédjen a veszedelmektől. Az Úr legyen mögötted,  hogy oltalmazzon a gonosz cselvetéseitől. Az Úr legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy, hogy megvédjen, ha rád rontanak. Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon. Így áldjon meg téged a jóságos Isten  ma, holnap és mindenkor.
(Ősi ír imádság) 

Uram, Krisztus Jézus! 

Köszönöm engem is megszólító szavadat, ami mindenkor olyan, mint Ábrahám vándorlásában egy-egy oltár építése volt. A Veled való találkozásnak alkalma. Szeretnék én is hasonló engedelmességgel válaszolni, miként Ábrahám tette, indulni szavadra, keresni és követni akaratodat. 

Ámen.