TT
„Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!” (Rm 10,15)
A különféle médiákban, a sajtóban hányféle terméket, műsort tudnánk megnevezni, melyek vallási tartalommal bírnak? Valószínűleg számosat. Az elmúlt évtizedekben beköszöntött vallásszabadság kora sok gátat és falat lebontott az ige hirdetése előtt. Mert ma is szükség van az evangélium hirdetésére. Mert a ma emberére is igaz, hogy egy Isten alakú űrrel a lelkében születik, szüksége van a hitre, a spiritualitásra, hogy ezt az űrt betöltse. Kedves azoknak az eljövetele, akik ebben az állandó vallási jelenlétben a valódi evangéliumot hirdetik. Mert bizony ember legyen a talpán, aki a mindenféle egyház, szekta mindenféle műsora, szórólapja, újsága között mindig el tud igazodni, és kételkedés nélkül meg tudja nevezni: ez a tiszta evangélium, az a másik meg szemét. Bábeli zűrzavarnak tűnik az a dömping, ami a különböző médiumokból ránk zúdul, és nagyon tiszta hallással kell rendelkezni, hogy kihalljuk a Jó Pásztor hangját. Nem politikai programcsomagot, nem ellenségképek vizionálását, nem önimádó "próféták" hazug szavát, vagy teljesen haszontalan árucikkek soha vissza nem térő ajánlatát, hanem az Evangéliumot. Ne felejtsük el ma is a szűrést, hogy a bennünket is szüntelen bombázó hazug szóáradatból kihalljuk Pásztorunk hívó szavát.
Az emberi beszéd bölcsebbnek és vonzóbbnak tűnhetik, mint Isten szava, de nincsen benne élet. Az Isten Igéje, ha egyszerű is, mindenható, amilyen mindenható az, Akitől ered. (Spurgeon)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Uram, hogy ebben a hazug világban is mindig mellettem állsz. Áldj meg, Uram, tiszta hallással, hogy a valódi evangélium mellett soha ne menjek el süket fülekkel. Áldj meg befogadásra kész szívvel, hogy a Jó Pásztor hangjára mindig felfigyeljek, és kész legyek parancsolatodra indulni.
Ámen.
