TT
Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. (Zsolt 90,2)
Az Amerikai Egyesült Államok első elnöke George Washington volt. Gyerekként így tanította az édesanyja: „Fiam! Isten teremtett minden dolgot ezen a világon.” De ő nem hitte ezt el, és ezt mondta: „Én ezt nem értem.” Egy szép napon, amikor a kicsi George az iskolából hazafelé tartott, a kertben a virágok minden féle fajtája az ő nevét kirajzolva sarjadtak ki. Rendkívül boldog volt és az anyjához futott: „Anya, anya! Ki alakította úgy a virágokat, hogy az én nevem formáját követve nőjenek?” A mamája nevetve így felelt: „Nem tudom, csak úgy magától történt ez.” Akkor George így válaszolt a mamájának: „A virág olyan növény, amely minden irányba kinőhet. Hogyan volt képes a nevem formáját követve nőni?” Akkor az anyja ezt mondta: „Fiam, azt mondod, hogy a virág nem képes így nőni, akkor hogyan mondhatod azt, hogy a világegyetem véletlenek által létezik?” A kis George Washington szívében a hit kicsírázott: „Ó, valóban Isten teremtette meg a világegyetem minden dolgát.” George Washington az édesanyja magyarázatának köszönhetően, végül el kezdett hinni Istenben. Ha csodálattal tekintünk egy fára, amely nemzedékek életét áthidalta, ha megindultan nézzük az ismeretlen idők óta hömpölygő folyót, nem kell-e sokszoros csodálattal és imádattal tekintenünk Istenre, Aki öröktől fogva van? Ezekre a teremtett dolgokra nézve meg kell látnunk, hogy semmik vagyunk, ha nem az Úrra tekintünk.
Isten az egész világot a belső élet érdekében teremtette: lelkéből, lelkével a lelkek számára. (Ravasz László)
Uram Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy Egyetlen Uramnak ismerhetlek. Köszönöm, hogy semmi sem véletlen ezen a világon. A Te szándékod és akaratod valósul meg az én életemben is.
Ámen
