TT

„Hát szüntelenül vágni kell a kardnak? Nem tudod, hogy keserves vége lesz ennek? Mikor mondod már a hadinépnek, hogy térjen vissza, és ne üldözze tovább testvéreit?” (2 Sámuel 2,26) 

Szomorú dolog, amikor lelki testvérek állnak egymással szemben, akiknek egy a lelki Atyjuk, az egy Igaz Istenben hisznek. Izrael és Júda testvérnépek voltak, Istenben hittek, törvényük, szertartásaik ugyanazok voltak, mégis elszakadtak egymástól. Ebben az elkeseredett állapotban szól Izrael hadvezére, Abnér, Júda fővezérének, Joábnak, hogy elég volt az egymás elleni kardforgatásból, tegyék le a fegyvert. Nem lesz ennek jó vége, ha szüntelenül vágják egymást. Nem ismerős nekünk ez az állapot, amikor Jézus Krisztusban hívő emberek vagdalkoznak egymással? Kinek van igaza? Ki csinálja jól, ki hogyan járul hozzá a közösség épüléséhez? Abba kellene már hagyni az egymás hergelését, megaláztatását. Ne keressük egymás szemében folyton a szálkát. Sokkal inkább törekedjünk a Krisztusban való egységre, tiszteljük a másikban a jó szándékot. Ne feledjük, ezzel a magatartásunkkal csak szégyent hozunk az Isten ügyére, romboljuk egyházát. Szűnjön meg a testvérharc, és bűnvallást téve forduljunk Isten megbocsátó szeretetéért. Isten látja, mi van a földön. Látja a megnövekedett bűnt, látja körülöttünk, bennünk is. Vajon mi is látjuk nem csak körülöttünk, de magunkban is? Isten türelmes, de egyszer jön a végítélet.

"És megfogaték a fenevad, és ő vele együtt a hamis próféta, a ki a csodákat tette ő előtte, a melyekkel elhitette azokat, a kik a fenevad bélyegét felvették, és a kik imádták annak képét: ők ketten elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vettetének" (Jel.19.20)

Uram, Krisztus Jézus!

Bocsásd meg, amikor szavaimmal megbántok embereket, lelki testvéreket. Kérlek Egyedüli Uram, taníts meg helyesen látnom másokat és szeretettel viszonyulnom embertársaim irányába.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode