TT

„Ászá azt tette, amit jónak és helyesnek tartott Istene, az Úr.” (2Krónikák 14:1)

Ászá (Abijja fia) egy ország (Júdea) első embere volt, igazán kiélvezhette volna a hatalom adta előnyöket. Törődhetett volna önmagával és az őt körülvevők előnyös helyzetbe juttatásával, komoly anyagi gyarapodása lehetett volna hamar, de ő nem így tett. Hanem Valaki nagyobbra nézett, a földi királyságtól is nagyobbra: az Élő Istenre. Nagyszerű példa áll előttünk Ászá személyében, különösen, ha a mai vezetőkkel hasonlítjuk össze működését. De vajon, ha a mi munkánkat nézi Isten, igaz ez ránk is? Jól, Ő általa helyesnek tartott módon dolgozunk bármi is a foglalkozásunk, bármivel keressük a kenyerünket? Abban, ahogyan dolgozunk észrevehető-e az Istenhez tartozásunk? 

A világnak szüksége van világosságra, amit mi Istentől nyertünk, a szeretetünkre, amely a Szentlélek által kitöltetett szívünkbe, önzetlen odaszentelésünkre, mely Isten Bárányával való közösségünkből fakad. Szüksége van a hit és a lélek gyümölcseire, mert azok neki meggyőzésére és gyógyítására szolgálnak. (Kroeker)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a munkámhoz való hozzáállásomban is azt kereshetem, hogy mi van tetszésedre. 

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode