TT
Amikor Mízia felé mentek, Bitíniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket. (ApCsel 16,7)
Mikor az ember már megfeledkezve magáról, rohan a maga elképzelte útján, egyszerre csak sorompó állítja meg. A maga büszkeségében, elbizakodottságában hányszor építene Bábeltornyot, hogy levesse Istent trónjáról, és maga kormányozza a világot. Ilyenkor aztán Isten leereszti a sorompót. Amikor az emberi tudás, az emberi hatalom, az emberi képesség túl akar lépni az Isten törvényein, akkor a Mindenható azt mondja: eddig és ne tovább. Aki azonban áttöri a sorompót, az számolhat azzal, hogy a robogó vonat halálra gázolja. Jónás hiába akart Tarsusba menni, amikor neki Ninivébe szólt a küldetése. Isten leengedte a sorompót és vissza kellett térnie. Az Újszövetségben Pál apostol is megtapasztalta útjain a sorompót, amikor más irányba akart haladni, de nem eresztette a Lélek. Istennek sokféle eszköze van, amivel megállíthat minket, az mindig az Ő mentő-védő, oltalmazó szeretetének a jele és bizonyítéka.
Szentlélek nélkül is el lehet érni sok mindent az életben, de Krisztushoz eljutni nem lehet.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm a megmutatkozó kegyelmedet, szeretetedet. Köszönöm, hogy engem is megállítottál, és a helyes irányba fordítottál Egyetlen Uram.
Ámen
