TT
Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök. (2Timóteus 4,3)
Más a kívánság és más a vágy. Nem nyelvészeti értelemben különböznek ezek a fogalmak, hanem a mai használatban. Az, aki kíván, inkább sürget valamit, birtokolni akar olyasmit, amivel nem rendelkezik. Míg a vágy nem feltétlenül sürgető érzés. Talán úgy lehetne megkülönböztetni, hogy az, aki vágyik, az jelen van ott, ahol van. Egy folyamatos versenyt futunk saját magunkkal is. Kívánságok fűtenek, és mindig elképzelünk egy másik helyzetet, egy másik időt és teret, ahol jobb lenne, mint ahol most vagyunk. Vagy például elképzelünk egy másik időt vagy egy másik testet magunknak. Az ember képes egy teljesen más világban élni lelkileg, mint ahol van. Sőt, a legnehezebb igazán jelen lenni ott, ahol vagyunk. Sokaknak ez egyáltalán nem sikerül. Igaz hit nélkül ez egyenesen lehetetlen...
Mi köze lehet Jézushoz annak, aki a világ szerinti nagyságra vágyik, mint valami nagy jóra, amikor maga Jézus az ellenkező irányban haladt? (Victor János)
Uram, Krisztus Jézus!
Kérlek Egyedüli Uram, taníts engem helyén kezelni a kívánságaimat és a vágyaimat is.
Ámen
