TT
„Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta.” /Ézs 53,4/
Fájdalmak férfia, betegség ismerője Jézus Krisztus, aki együtt tud érezni a terhet viselővel. Ezt azzal fejezi ki, hogy meggyógyítja a vakokat, a sántákat, megszabadítja az ördög kötelékéből a megszállottakat, az elgyötörteknek erőt ad. Ekkor szólítja fel a tanítványait a nagy munkára, hogy induljanak az aratásba, mert sok a munka és kevés a munkás. Ma sem elég csak templomba, bibliaórákra járni, hallgatni igét nagy-nagy áhítattal, hanem meg is kell hallani, mi az üzenete az Igének. Mert arra szólít fel, hogy ne csak hallgatói, hanem cselekvői is legyünk az elhangzottaknak. A jézusi példát kell követnünk, vegyük észre, mi fáj a mellettünk élő embereknek, éljük bele magunkat a helyzetükbe, a szánalom tettekben nyilvánuljon meg. Legyünk munkatársai Urunknak, építsük a gyülekezeti közösségünket, legyünk segítő készek mindenkor.
Az élet próbatétel és letét egyben: minél többet bíz ránk Isten, annál nagyobb felelősségtudatot vár el tőlünk. (R.W.)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy megszántad az embert, közénk jöttél. Kérlek Uram, adj erőt segíteni azokon, akikhez engem küldesz.
Ámen
