TT
Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg! (Jn 4,15)
Modern világunkban egyre inkább drágább természeti kincsévé lesz a szennyeződéstől mentes, tiszta víz. Egyre több pénzt kell fordítani arra, hogy az éltető víz minden emberhez eljusson. Ahol hiányzik a tiszta víz, ott hiányzik az élet lehetősége is. A tiszta víz és az élet szorosan összetartozó fogalmak. Ahogyan a vízre lehet szomjazni, úgy az életre is. Sok ember lelkét, szívét, egész emberi valóját gyötri a kínzó szomjúság az Élet után. Jézus tudja ezt, ezért szeretne velünk találkozni. Szeretne minket is megszólítani, ahogyan a samáriai asszonyt megszólította a Jákób kútjánál. Ahogyan a samáriai asszony életére megoldást adott, úgy szeretne a mi bűnös életünkre is megoldást mutatni, az Élet felé vezetni. Szeretne megszólítani igéjével és szeretne Életet adni. A samáriai asszony szemei akkor nyíltak meg, amikor Jézus addigi életének bűneiről beszélt. Jézus azt szeretné, hogy a vele való találkozáskor mi is végiggondoljuk egész eddigi életünket, és rádöbbenjünk, hogy amit eddig olyan természetesnek vettünk, az az Ő szemében nagyon is kérdéses. A samáriai asszonyhoz hasonlóan számunkra is akkor válik élő vízzé Jézus szava, amikor bűneinkre mutatva igazán szíven talál minket. Akkor lesz Életünk, ha eddigi materiális életünk minden bűnét megvallva és megbánva oda tudunk állni az úrvacsorai asztalhoz, az Ő csodái folytán oda tudunk járulni a kegyelem helyéhez, ahol az Ő testében és vérében Jézus saját magát kínálja élő vízként nekünk.
Nem mindig jó lelkiismeret az, melyet könnyen meg lehet nyugtatni.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Néked szavadat, mely egyedül oltja a lelkem igazság utáni szomjúságát.
Ámen
