TT
„Még beszélt, amikor jött valaki a zsinagógai elöljáró házától, és így szólt: Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert! Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta neki: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.” (Lk 8,49-50)
Mai Igénkben egy édesapa számára szól a felszólítás, bátorítás. Az emberi élet egy mélypontján: ennél fájdalmasabb, embert próbálóbb helyzetet nehéz elképzelni. Ebbe az élethelyzetbe jön ez a néhány szó: ne félj, csak higgy! Életünk döntő kritériuma lehet, hogy le tudjuk-e félelmeinket küzdeni, hogy hitünkbe kapaszkodva fel tudunk-e állni. A legnagyobb ellenség, a halál felett is győztes Úr nyújtja kezét: mellette megragadható a remény. A Krisztus Jézusba kapaszkodó, élő hit az, amely képessé teszi az embert arra, hogy a lelkében tomboló viharral szembeszálljon, és állhatatos maradjon. Az ilyen hit, mint a valódi drágakő, igen ritka.
„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." (1Tim 2,5)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy bizonyosságként tapasztalhattam a hit megtartó erejét. Könyörgöm azokért, akik még nem ismernek fel, nem találnak Benned kapaszkodót.
Ámen.