TT
Bizonyságot tettem zsidóknak is meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről. (ApCsel 20:21)
Miközben Pál apostol útban volt Jeruzsálem felé, Milétoszban magához hívatta az efezusi gyülekezet véneit, és még egyszer a szívükre beszélt. Arról beszélt, hogyan szolgált közöttük, milyen viszontagságokat és nehézségeket kellett elviselnie, és hogyan volt erre mégis képes, mert Jézusra és a kegyelem evangéliumára szegezte a tekintetét. Sokat tanulhatunk Pál lelkületéből. Az apostol hívatta a véneket, ők pedig mentek, elfogadva a tekintélyt, alárendelve magukat neki. A gyülekezet vezetői és tagjai is az apostoli tekintély alatt állnak, melyet — Jézus tanításával együtt — a Biblia őrzött meg számunkra. Az egyik legfőbb jellemvonás, mely az Istennel való kapcsolatunk valódi és minőségi voltát mutatja, az engedelmességünk, az, hogy követjük-e a Szentírásból kapott vezetést.
Az engedelmesség minden egyes ténye újabb kapocs, mely szorosabban fűz bennünket Istenhez.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Uram, hogy minden napon vezetsz engem. Hadd lehessek mindig engedelmes, Neked élő gyermeked.
Ámen
