TT

„Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment.  Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!”  Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” (Mt 14,29-31)

Elindulni Jézus felé, kilépni a biztosnak tűnőből a bizonytalanba. Nem könnyű ezt megtenni. Biztosan végighaladni az úton, amelyen elindultunk, legyőzni az elbizonytalanodást, a kétségeket. De Urunk, Jézus ezekben a nehéz helyzetekben is megerősíti hitünket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek”. Péter fogékony a hitre: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Míg Jézusra néz, addig hisz, addig a vízen jár, de amikor a viharra tekint, meginog a hite, mert emberi tudással lehetetlen, hogy ő a vízen járjon. Krisztushoz kiált, és Ő megfogja kezét: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Mai világunkban is, akárhányszor levesszük tekintetünket Jézusról, elmerülünk. Krisztus mindig kész megfogni kezünket, de csak akkor, ha hajlandóak vagyunk azt feléje nyújtani.

A hit bizalom és engedelmesség.

Uram, Krisztus Jézus! 

Köszönöm, hogy szabadon járhatok bárhol, ha Reád nézek. Kérlek Uram, növeld hitemet naponként, hogy ne süllyedjek el az élet megpóbáltatásaiban. 

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode