TT
Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. (Péld 11:25)
Mai Igénkhez ime egy történet: "Egy közepesen nagy vállalatnál dolgozott középvezetőként. Már több évtizede volt ugyanannál a cégnél. Barátságos, kedves, egyszerű ember, akinek mindig volt ideje meghallgatni a másikat, tanácsot adott, és mivel jó keresztény volt, imában Isten elé vitte a nehéz ügyeket. Ellensége nem volt, legfeljebb egyik-másik ember kevésbé szerette a vallásos nézete miatt. Sajnos, Sárikát is elérte „a rák”; megtámadta a szervezetét. Az első időben rengeteg telefon, bátorítás érkezett. Ez erőt adott neki a mindennapokhoz. Reménykedve nézett a holnapok elé, hisz tudta, sokan imádkoznak érte, vagy „szorítanak” neki. Azonban a betegsége nem javult, aztán rosszabbra fordult. Végül már napi 10 liternyi vizet szivattyúztak le a hasából. Megbékélt a sorsával, tudatosan készült a nagy útra. Ami igazán bántotta, hogy az a rengeteg barát, munkatárs, akit meghallgatott, akinek segített, enyhén szólva is, „elkopott”. Először még egy-egy rövid üzenet a családtagoktól, másfél év alatt tökéletesen elfelejtették. Már senki nem látogatta meg, nem hívta telefonon. A temetésén rengetegen voltak, egy hatalmas koszorú különösen felhívta magára a figyelmet. Jól láthatóan volt ráírva: „Fájó szívvel búcsúznak a munkatársaid.” Benne annyi szál virág, ahány éves volt." Ha a koszorú helyett hetente egyszer meglátogatta volna valamelyik munkatársa, vagy az árán telefonáltak volna neki, az együttérzésükről, szeretetükről biztosítva. Gondoljuk végig: nem esünk-e mi is ebbe a hibába, hogy elfelejtünk, leírunk valakit, mert már nincs belőle hasznunk, nincs rá időnk. Vegyük számba az ismerőseinket, hívjuk fel őket, esetleg írjunk nekik, mert: „a mással jót tevő ember meggazdagszik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.”
Nincsen szabadabb annál, ki magától és minden egyébtől meg tud válni, és magát a sorban legutolsónak tartja. (Kempis Tamás)
Uram, Krisztus Jézus!
Hányszor forgok csak magam körül és nem veszek észre másokat. Uram, taníts szeretni, figyelmesen, türelmesen jelen lenni mások életében. Segíts Téged és áldásaidat felmutatva élnem.
Ámen
