TT
Készítsetek magatoknak útravalót. (Józs 1,11)
Jó, ha van útravalónk, amit talán édesanyánktól, édesapánktól vagy nagyszüleinktől kaptunk. Lehet, hogy iskolában, vagy a gyermek-istentiszteleten tették bele a tarisznyánkba. Mindegy, hogy hol és kicsoda, csak igen jó, ha van egy kis útravalónk, amikor elindulunk. Ilyen lelki útravaló az Ige, a Biblia, annak ismerete, egy imádság, amit szüleink, nagyszüleink tanítottak, énekek, amikkel meggazdagodtunk. Szükséges bizonyos fegyverzetet is vinnünk magunkkal. Ki tudja, nem járunk-e úgy, mint a jerikói utas, akit rablók támadtak meg, akit kifosztottak mindenéből és félholtra verve ott hagyták az úton, amíg aztán arra jött az irgalmas samaritánus. Ilyen lelki fegyverzet az imádság, a bibliaolvasás. Amiről Pál Apostol az efézusi levélben (Ef 6,13-17) beszél...
Ne legyünk olyanok, mint a koldusok, akik folyton csak kéréseikkel ostromolják az Urat, hanem imádjuk Őt. (Stewart)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm a Tőled jövő lehetőségeket. Hálás vagyok az Igéért, mely szól hozzám, az imáért, mellyel én szólíthatlak meg és köszönöm azokat a testvéri közösségeket is, melyek megerősítenek hitemben.
Ámen
