TT
Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!” (Máté 7:22-23)
"Ugye, Uram megérted? Nem mehetek! Kegyetlenül fáradt vagyok. Egész héten a hajtás, valamikor nekem is ki kell pihennem magamat! Be kell mennem aznap dolgozni... így hát nem tudok találkozni Veled! Pontosan akkorra tették az óvodai (iskolai, középiskolai…) ballagást. Tehetek én erről? Ne haragudj, de nem mehetek ezen a napon istentiszteletre! Fáj a fejem... nem tudok menni. Vendégem jön aznap, nem hagyhatom magára. Ezen a napon nem mehetek istentiszteletre, mert rendezvény-megnyitó lesz. Holnap egy régi barátommal szeretnék találkozni, hozzá megyek...." Gondolom, tudnánk folytatni a sort, hogy éppen akkor miért nem tudunk részt venni az imaalkalmon, a bibliaórán vagy az istentiszteleten. De mit szólnánk az Úrtól jövő ilyen válaszhoz: Rendben, gyermekem, én nem haragszom, hiszen úgysem ismersz engem?
Magammal több bajom van, mint bárki mással. (Moody)
Uram, Krisztus Jézus!
Ismersz és szeretsz engem. Egyáltalán nincs szükséged az üres és átlátszó kifogásaimra, nyafogásaimra. Nem is ezekkel jövök Eléd, hanem én magam jövök, mert Te hívsz és nekem van szükségem Reád, vezetésedre, bocsánatodra, tanácsaidra, megnyugtató szavaidra. Köszönöm a nekem iránymutató, a lelkemet helyre tevő beszédedet.
Ámen
