TT
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon (2Tim 4,7)
Minden útnak van vége. Egyszer elérkezik az idő, amikor a vándor célhoz érkezik. De hol van a cél? Az igazi cél a mennyei Jeruzsálem, ahol aztán elnyeri a vándor az igazi jutalmat, a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Azt kell dicsőíteni, ami soha nem múlik el: „Azon a napon a megváltottak az Atya és a Fiú dicsőségében ragyognak majd. Diadalmas énekszó száll fel és betölti az egész mennyet. Krisztus győzelmet aratott. Belép a menny udvarába és a megváltottak kísérik, tanúsítva, hogy nem volt hiábavaló a küldetése, szenvedése és önfeláldozása.” (Ellen G. White) Életünk útját végig kell járni, és az út végén Jézus fog várni bennünket. Ha gondok csüggesztenek minket, fel a fejjel. Szeressük a társunkat, segítsük őt, ne hagyjuk elcsüggedni. Ezen az úton együtt kell járnunk, és az út végén Jézus ott vár.
Ha egy keresztény érvényesülhet a világban, nem kis oka van a félelemre, hogy nem Krisztussal jár életközösségben.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy életem nem céltalan. Te magad vagy a Cél, a Hozzád menetel. Addig is adj kitartást Uram, Reád figyelő, csak Benned bízó hitet és életet.
Ámen