TT

De kelj fel, és állj lábra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgává és tanúvá rendeljelek téged arra nézve, amit láttál, és ami miatt még meg fogok neked jelenni. (Apcsel 26:16)

 Nézzünk végig az életünkön, hogy a születésünk óta hányszor tapasztalhattuk meg, milyen erős, hatalmas Istenünk van. Pál apostolnak is ezt mondta Jézus. „De kelj fel, és állj lábra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgává és tanúvá rendeljelek téged arra nézve, amit láttál, és ami miatt még meg fogok neked jelenni.” (Apcsel 26:16) Nekünk is szól a felhívás. Mondjuk el a világnak, mondjuk el a házastársnak, a gyermekeknek, a szomszédoknak. Arra hívott el az Úr, hogy bizonyságtevők legyünk, és nem arra, hogy állandóan féljünk. Nem kaptunk többet, nehezebbet, mint amennyit el bírunk hordozni. Sőt, az erőt is megkaptuk ahhoz. Mert: „Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz a te Istenednek, mekkora vihar vesz körül, inkább mondd te a viharnak, mekkora Isten áll mögötted."

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának, a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül, annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. (Wass Albert)

Uram, Krisztus Jézus!

Nap mint nap tapasztalom, hogy gyenge és erőtlen vagyok. De tapasztalom azt is, hogy amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős, és nem a magam erejéből. Te így mutatod meg rajtam az erődet, így nyilvánul meg a Te dicsőséged. Ezért nem csüggedek, nem aggódok, nem félek, csak behunyt szemmel, hittel mondom, ismételem: Erős Isten, Tied a dicsőség most és mindörökké.

Ámen 

Készíts ingyenes honlapot Webnode