Tibor
Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. (Zsolt 90,2)
Az USA első elnökét, George Washingtont gyerekként így tanította az édesanyja: „Fiam! Isten teremtett minden dolgot ezen a világon.” De ő nem hitte ezt el, és ezt mondta: „Én ezt nem értem.” Egy szép napon, amikor a kisfiú az iskolából hazafelé tartott, a kertben a virágok minden féle fajtája az ő nevét kirajzolva sarjadtak ki. Rendkívül boldog volt és az anyjához futott: „Anya, anya! Ki alakította úgy a virágokat, hogy az én nevem formáját követve nőjenek?” A mamája nevetve így felelt: „Nem tudom, csak úgy magától történt ez.” Akkor George így válaszolt a mamájának: „A virág olyan növény, amely minden irányba kinőhet. Hogyan volt képes a nevem formáját követve nőni?” Akkor az anyja ezt mondta: „Fiam, azt mondod, hogy a virág nem képes így nőni, akkor hogyan mondhatod azt, hogy a világegyetem véletlenek által létezik?” A kis George szívében a hit kicsírázott: „Ó, valóban Isten teremtette meg a világegyetem minden dolgát.” Washington az édesanyja magyarázatának köszönhetően, végül el kezdett hinni Istenben: "Ha csodálattal tekintek egy tölgyfára, amely nemzedékek életét áthidalta, ha megindultan mézem az ismeretlen idők óta hömpölygő folyót, nem kell-e ezerszeresen csodálattal és imádattal tekintenem Istenre, aki öröktől fogva van? Ezekre a teremtett dolgokra nézve meg kell látnom, hogy semminél is alábbvaló vagyok, ha nem az Úrra tekintek. De olyan jó kimondani, hogy „öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.”
Isten az egész világot a belső élet érdekében teremtette: lelkéből, lelkével a lelkek számára. (Ravasz László)
Uram, Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy Teremtőmnek ismerhetlek Téged. Tudom, semmi sem véletlen ezen a világon. A Te teremtő szándékod és akaratod valósul meg és azon belül az én életemben is. Dicsőség légyen érte.
Ámen
