Tibor

Mózesnek, az Isten emberének imádsága. (Zsolt 90,1a)

Az imádság a lelki közösség kifejezője is. Az imádság összeköti az embereket, ha még fizikailag távol vannak is egymástól. Az imádkozó emberek egy nagy lelki közösségbe kerülnek egymással éppúgy, mint a fecskék, amikor csapatba gyülekezve melegebb vidékre akarnak költözni. Éppen az teszi ezeket a madarakat olyan erősekké, olyan kitartókká, és tudnak nagy célokat elérni, mert közösségben vannak egymással. Az imádságnak az az áldása, hogy ilyen lelki közösséget létesít a hívő emberek között. 

Isten gyakran megvárakoztat, hogy imádságba űzzön bennünket.

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Uram, hogy az ima összeköt Veled, és Általad másokkal is. Hálás vagyok azokért, akikkel együtt szoktam imádkozni. 

Ámen