Tibor
„Bármit mond nektek, tegyétek meg.” (János 2:5)
Ez a mondat ívódjon belénk. Jézusra mutat, aki így szólt. Figyeljünk Jézus szavára és legyünk készségesek. Legyünk szavának hallgatói és megtartói és nem mindennapi megtapasztalásaink lesznek. Attól lesz valaki Krisztus Jézus tanítványa, ha naponként beszél Vele és engedelmeskedik szavának. Ha olvassuk és hallgatjuk az Igét, és amit megértettünk belőle, azt megvalósítjuk akkor is, ha nehéznek tűnik, ezzel azt fejezzük ki, hogy érdekel az Úr szava. Mondhatjuk magunkat Jézus tanítványának, de nem sok közünk van valójában hozzá, ha ellenkező módon cselekszünk. Hiszen az imádságban mi szólunk hozzá, az Ige által pedig Ő szólít meg bennünket. Az még mindig csak egy része a Vele való kapcsolatunknak, hogy szól hozzánk, a döntő rész még ezután jön: hiszünk-e Neki, úgy cselekszünk-e, ahogyan Ő kéri? Ez az engedelmesség próbája életünkben. Jó példa erre a Bibliában Simon Péteré, amikor Jézus azt mondta neki: Evezz a mélyre, vessétek ki a hálóitokat fogásra! (Lk 5) No de nappal? Egy átvirrasztott éjszaka után, amikor semmit nem fogtunk? Evezzünk a mélyre a Te szavadra? Igen, ez a feladat: Jézus szavára megtenni dolgokat, melyekben olykor nem sok ésszerűség van emberileg. Pont ez a lényeg: Ő nem emberileg gondolkodik és cselekszik, pontosan ezt az isteni irányt akarja bemutatni nekünk. Bizalmat kér és vár tőlünk. Engedjük, hogy naponta szóljon hozzánk és tegyük meg, amit kér. A csoda nem marad el, a segítség időben jön. Mindig a megfelelő időben.
Van-e egyáltalán szükség megújulásra? Ahol elavulás, romlás, hervadás, kopás, feledés, gyengülés (tabes) van – és hol nincsen? –, ott csak két lehetőség marad: a belenyugvás vagy a megújulás. (Dohi Zoltán)
Uram, Krisztus Jézus!
Életem nyomorúsága abból fakad, ha nem Reád hallgatok, ha nem veszem elég komolyan szavadat. Szeretnék ezen is változtatni. Minden körülményem közepedte csak Téged követni.
Ámen
