Tibor
Jézus így válaszolt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom!, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.” (Jn 4:10)
Mai Igénk megértéséhez érdemes elolvasni az egész fejezetet. Jézus ugyanis csodálatosan bont le falakat és épít hidat ott, ahol az emberek képtelenek rá. Zsidó a samáriaival nem vállalt közösséget, főleg nem férfi a nővel. Jézus mindkét korlátot átlépi és az Úrhoz közel viszi ezt a samáriai asszonyt, aki testi szomjúságát ment csillapítani a kútra, de a lelki szomjúsága lett megelégítve Jézus által. Szomjazunk lelkileg? Menjünk az Úrhoz, Ő keres bennünket, keresi a velünk való kapcsolatot. Kérjünk Tőle és nem fogunk csalódni. Ha olvassuk a Szentírást, akkor Vele töltünk időt. Tegyük meg ezt holnap, holnapután és életeünk minden hátralévő napján. Semmi nem oltja jobban a lelki szomjúságot, csak a Jézussal való személyes kapcsolat.
Krisztusról hallani jó, Krisztust keresni jobb, Krisztussal lenni a legjobb.
Uram, Krisztus Jézus!
Szomjas gyermekedként kereslek ma is. Hálát adok eddigi szomjoltó szavaidért és köszönöm mindazt, amit ezután adni fogsz. Már nem tudok ezek nélkül élni.
Ámen
