Tibor
Mindennek megszabott ideje van. (Prédikátor 3:1)
Ez az Ige sokunk számára jobban hangzik a régi fordítás szerint: mindennek rendelt ideje van. Bármelyiket kedveljük jobban, mindkettőből hiányzik az alany, vagyis az a személy, aki megszab, vagy éppen elrendel bizonyos dolgokat. A hívő ember számára egy pillanatig sem kérdéses, hogy ez a Valaki: az Élő Isten. Ha így tekintünk erre az Igére, máris nyugalom költözhet a szívünkbe. Isten szab meg bizonyos dolgokat életünkben, életünk idejét is Ő szabja meg. Könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük – írja a zsoltáros (Zsolt 139:16). Ez az Ige akkor érintheti meg igazán a szívünket, amikor valamit nagyon siettettünk volna, de az Úr másképpen gondolta. Türelmet tanulhatunk és azt, hogy az Úr munkálkodik akkor is, amikor mi talán kicsit kételkedőek lennénk. Az Ő órája másképpen jár. Mindennek megszabott ideje van. Így hisszük?
Istennek terminusai vannak, ha azokat nem is jelenti ki mindig. Kegyelem, amikor megmondja, hogy még negyven nap és eljön a pusztulás, de kegyelem az is, amikor csak annyit mond: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.
Uram, Krisztus Jézus!
Te soha nem sietsz, és mégsem késel el sehonnan. Köszönöm ezt a tudatot, amely boldoggá tesz engem.
Ámen
