Tibor
„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.” (Hab 2,1)
Az őr feladata: Éberség. Figyelni kell a külvilág mozgásait és értékelni, mi a veszélyes és mi a veszélytelen. A keresztyén ember is figyeli a környezetét, azt a világot, amiben él. Nem szabad kivonulnia a társadalmi, kulturális, politikai, erkölcsi életből, ami a közösségünket, gyerekeinket, családunkat, gyülekezetünket érinti. Tudni kell értékelni. Ehhez ismerni kell Urunk törvényét és értékrendjét, a védett közösségünk erejét. Az Isten értékrendjét és gyülekezetünk, gyerekeink, nemzetünk, lakóhelyünk erejét kell nekünk jól ismernünk. Ébresztés. Amikor veszély van szólni kell, és nem szabad hallgatni. Hogy milyen veszélyek vannak mai társadalmunkban? Erkölcstelenség, korrupció, széthúzás, egymás lejáratása, igénytelenség, családok szétesése, tiszteletlenség... Az őrnek akkor is szólni kell, ha ez nem kellemes, vagy alkalmas az időpont, ha nem is tetszik valakinek (a korszellemnek, a vezetőknek, az egyénnek, a gyerekemnek, a munkatársamnak...). Aki felé a figyelmeztetés szól, annak pedig meg kell hallgatni a figyelmeztetést. Hogy mennyire hallgatja meg, ez meg az ő dolga... Jó értékelés. Nem szabad téves, vagy nem is létező veszély miatt riogatni. Ha az őr állandóan farkast kiállt, és ez kiderül, akkor az igazi veszély riadóztatásánál nem hisz neki senki. Tehát nem szabad olyan dologtól elzárkózni, ami pozitív hatást gyakorolhat. Egy őrnek nem a bezártság biztosítása a feladata, hanem a valódi ellenség kiszűrése.
Ahol a lelki dolgok ismeretének növekedése nincs összekötve a fölismert igazságok gyakorlati megvalósításával az életben, ott az ismeret felfuvalkodottá, a másikkal szemben türelmetlenné tesz. (Kroecker)
Uram, Krisztus Jézus!
Kérlek, vezess engem Lelked által, hogy éber lehessek, aki helyesen értékeli a kialakult helyzetet, vagy a fenyegetettséget.
Ámen
