Tibor
Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma… (ApCsel 6:1)
Ne legyenek irreális elvárásaink senkivel szemben, még a lelkésszel szemben sem. Egyetlen lelkipásztor sem tud növekedést adni. Csak ültetni, öntözni tud Isten minden elhívott szolgája. Növekedést adni egyik sem. Sokat tud fáradozni ugyan Isten ügyéért, mégsem biztos, hogy bármilyen látszata is van. Tipikus a történet egy lelkészről, aki kiment nagy hévvel, missziói lelkülettel, odaszántsággal egy gyülekezetbe, ahol igen kevesen jártak templomba. Éjt nappallá téve szolgálta az Urat. Hirdette az Igét, kereste és hívta az embereket az Úrhoz. Pár év múlva a fiatal lelkész elgyötörten, lelkileg belefáradva, megkeseredve mondta többeknek: Nem tér meg a nép! Meg kellett tapasztalja a Szentírás nagy igazságát: hiába az ültetés, az öntözés minden buzgalmával, ha az Úr nem ad növekedést. Egy másik példa: Lutherről, a nagy reformátorról maradt fenn a történet, mely szerint túl volt már a hittételek kifüggesztésén és elkezdtek gyűlni a viharfelhők a feje fölött, amikor az egyik alkalommal sörözgetett barátai között, és valaki szóvá tette a következőket: Jobb lenne, ha nem iszogatna, hanem terjesztené a Biblia üzenetét. Ő pedig azt mondta: Nézd, én itt ülök és sörözgetek, az Úr pedig most is munkálkodik és terjed az Ige, növekszik az Isten országa, ha kell, akkor nélkülem is. A reformáció pedig elterjedt Európa szerte. Az előbbi két történetnek természetesen nem az az üzenete, hogy például a sörözgetés jobb megoldás, mint az odaszánt, buzgó szolgálata Urunknak. Azt viszont üzeni, hogy a növekedést nem az ember csinálja, hanem az Úr adja. Az ő kezében, hatalmában van nemcsak a növények növekedése, hanem bizony a gyülekezeteké is. Igen, használni akar bennünket az Úr ebben a folyamatban, de helyesen kell látnunk a saját szerepünket éppen úgy, mint az Úrét.
Nem propaganda, hanem lélekmentés, nem személyi kultusz, hanem az élő Jézus dicsősége az egyetlen célja azok munkájának, akik tanítványai a názáreti Jézusnak. (Kroecker)
Uram, Krisztus Jézus!
Bocsásd meg, hogy olykor a gyülekezet növekedése kapcsán emberektől várunk sokat, túlságosan sokat. Nekik tulajdonítunk sokat is egyúttal, a lelkésznek, a gyülekezet előljáróinak, presbitereinek. Tegyük helyre bennünk e dolgokat. Add Uram, hogy tudjak imádkozni a Te ügyedben fáradozókért és tegyem oda én is magam, ahogyan az Neked tetszik.
Ámen
