Tibor

2017.10.18 09:07

„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se buják, se férfiszeplősítők, se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát. Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.” (1Kor.6,9-11)

Az újságokban látni képeket, milyenek voltak egyes emberek orrműtét előtt és után. Milyenek voltak mielőtt lefogytak 100 kilót és utána. Alig lehet rájuk ismerni. Ez pedig a megtérők előtte-és-utána fényképe: előtte mindenféle erkölcstelen bűnöket elkövető, önző, istentelen, reményvesztett ember, utána: Isten kegyelme által és a Szentlélek által megváltozott, önzetlen, tiszta, tisztességes hívő ember. Alig lehet rájuk ismerni. Ilyen az igazi megtérés. Vannak, akik ugyan romlottabbak voltak másoknál, de minden egyes ember bűnös, még a kis gyermekekben is megvan a bűnös hajlam és az engedetlenség. Aki megtér, még aki kívülről nem is tűnt romlottnak, belül észreveszi magán a változást. Jézus példázatából, melyben két ember adós volt, az egyik ötszáz pénzzel, a másik ötvennel, én az vagyok, aki 500 pénzzel volt adós. Jézus mind elengedte nekem!: "E kettő közül azért, mondd meg, melyik szereti őt jobban? Felelvén pedig Simon, monda: Azt gondolom, hogy az, a kinek többet engedett el. És Jézus monda néki: Igazán ítéltél." (Lukács 7,42-43) Nagy kegyelem, ha valaki kevés bűnnel szennyezte be magát megtérés előtt, de aki sokkal beszennyezte, annak megtérésekor megsokasodik a kegyelem: "A törvény pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik (Róma 5,20). Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen: akik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?" (6,1-2) 

Az az ember, aki halálos ágyára akarja halasztani a megtérést, éppoly fertelmes, mint az a férj vagy feleség, aki hitvestársához a vénkorban szándékozik hű lenni. (Révész Imre)

Uram, Krisztus Jézus! 

Köszönöm, hogy megtért ember lehetek. Te változtattad meg életemet és hálából neked óhajtok élni, hogy mások is megismerjenek Téged és közel kerüljenek Hozzád. 

Ámen