Tibor
„Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között…” 1Kir 3,9
Salamon összeköti az értelmet és a szívet, együttes fontosságukat hangsúlyozza. A kettőt nem szabad elválasztani egymástól. Gyakran meg lehet figyelni, hogy van olyan ember, akinél az egyik van túlsúlyban a másik képességgel szemben. Az „ész-embernél" az értelem az uralkodó, tudásával világít, de nincs benne semmi melegség. A „szív-ember" pont az ellenkezője: a szív uralkodik, melege átható, de csak szíve érzései után megy, hiányzik belőle az okos értelem. Egyik sem jó, mert bár nincs tiszta „ész-ember", sem tiszta „szív-ember", vigyáznunk kell a helyes arányra mindig. Értelmes szív... Mi is képességeket kérjünk mindig: szívet és értelmet. Melyikből van nálunk több, nálunk milyen az arány e kettő között? Használjuk mindegyiket, de legyen mindig valamivel több a szívből.
Ha az Úrért végzett munkád elveszi csendes órádat, akkor egész nyugodt lelkiismerettel elhagyhatod munkád egy részét. (Spurgeon)
Uram, Krisztus Jézus!
Tiszta szívet teremts bennem és adj olyan értelmet nekem, mely a racionalitásban is meglát Téged, és soha ki nem hagy számításaiból.
Ámen
