Tibor
Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat! Ha a kezed vagy lábad megbotránkoztat téged, vágd le, és vesd el magadtól: jobb neked, ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kezeddel vagy két lábaddal együtt vettetsz az örök tűzre. /Máté 18:7-8/
Hogyan sikerülhet Isten szemében igazán naggyá válni? Úgy, hogy nem megbotránkoztatjuk az Istent, hanem dicsőséget hozunk az Ő háromszor szent nevére. Erről szól az igeszakasz, a botránkozásról, kicsit keményebben, mint azt megszokta az ember Jézustól, de mégis helyesen. A megbotránkoztatás egyszerűen elfordulás, elszakadás Istentől. Valakinek, vagy valaminek a rabjává válni. Egyfajta felcsapódó kötélcsapdát jelentett, ami elkapta az embert. De mai szóhasználattal, az a cselekedet, beszéd, vagy bármi más viselkedés, ami a másik ember nem tetszését váltja ki, ami elválaszt valakitől. Itt a jézusi szó alapján, ami bűnbe visz. Hogy igazán Isten gyermekei lehessünk, Isten szemében igazán nagyok, akkor ezektől a dolgainktól meg kell válnunk. Ha szó szerint vennénk és végrehajtanánk Jézus felszólításait, akkor az utcán valószínűleg rengeteg nyomorék emberrel találkoznánk, akiknek a keze, a lába vagy a szeme hiányozna. A keleti népek gondolkozása és kifejezésmódja kedveli a túlzó kijelentéseket, amelyek megerősítik a mondanivalót. A kemény szavakat azért használja Jézus, hogy megértsük: az ember számára a legfőbb jó az örök üdvösség, amelynek elnyerésére minden erőnkkel törekednünk kell. A legnagyobb rossz pedig az örök kárhozat, amit minden erőnkkel el kell kerülnünk.
Ha nagy akarsz lenni, légy szolga, de ha első akarsz lenni, akkor tovább kell menned: légy rabszolga!
Uram, Krisztus Jézus!
Véred bűntörlő drága erejével jöjj hozzám. Lelked látásával adj tisztaságot, szentséget és igazságot. Áraszd rám, kérlek Lelked gyógyító, és megbocsátó erejét.
Ámen
