Tibor
„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.” (1János 3,2)
Amikor egy családba gyermek születik, mindenki keresi, hogy kire hasonlít jobban: édesanyjára, édesapjára? Kicsi korban még csak a külső jegyeket látjuk, a szeme, az orra kié. Aztán ahogyan nagyobb lesz, fejlődik, a lelkülete, az érdeklődési köre szintén árulkodó lehet. Az örökölt gének miatt, és a gyermekre jellemző hasonlítási vágy miatt is. Különösen igaz ez a viszonyulás gyermekkorunkra, hiszen egy kicsiny gyermek szinte szivacsként szívja magába mindazt, amit a szüleitől, családja körében lát. Természetes, hogy egy fiú hasonlítani szeretne édesapjára, egy leány az édesanyjára, a gyermek minden szót, mozdulatot telhetetlen kíváncsisággal, érdeklődéssel les a felnőttektől, és mosolyt fakasztó tisztasággal utánoz mindent. Ez a tény bizony sáfárságot, felelősséget, feladatot, életen át szolgálatot is jelent minden családban. Tudunk-e olyan életpéldát mutatni gyermekeinknek, mely alapján akarnak hozzánk hasonlítani? Ne csak mindennapi szokások szintjén (barkácsolás vagy sütés-főzés), de az Istennek keresésében, az Ő nevét dicsőítő életben is legyen alapja gyermekeinknek, hogy hasonlítsanak ránk. Hogy emellett tanítsuk őket, a krisztusi példa is ismert legyen előttük, hogy akarjanak hasonlítani életük Megváltójára is.„Hasonlóvá leszünk hozzá…” Az általános emberi fejlődéslélektan azt mutatja, hogy az idilli gyermekéveknek, amikor a gyermek csak a szüleire szeretne hasonlítani, annak a néhány évnek, amíg őket látja mindenkinél szebbnek, okosabbnak, erősebbnek, megbízhatóbbnak előbb-utóbb vége szakad. A gyermek keres majd magának más példaképeket is – hitelest és hiteltelent egyaránt -, akikre hasonlítani szeretne, akár tanárokat, sportolókat, sztárokat, celebeket. Mutassunk olyan példát a családban, környezetünkben élő gyermekek számára, tanítva őket úgy, hogy minden később jelentkező mintát írjon bennük felül Krisztusnak példája, hogy hozzá akarjanak hasonlóvá lenni hitben, szeretetben, reménységben.
Nem az önboldogításra neveli tanítványait az Úr, nem a világtól elvonultan, hanem, a világon keresztül vezetve akarja életünket tökéletességre nevelni.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy felnőtt emberként sem kell példa nélkül élnem, hogy adsz mellém hiteles embereket, akik tiszta hittel járnak Igéd követésében. Köszönöm, hogy a Te földi életed előttem is példaként lehet naponként. Szeretnék ehhez a példához hasonlóvá lenni, Lelked újjászülő kegyelme által.
Ámen.
