Tibor

2017.06.02 08:14

Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. (Zsoltár 16:8)

Egy hívő sem akar megrendülni, sem pedig az ördög tőrébe esni. Hogy lehet ezeket elkerülni? Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat. (Zsolt 25:15) Amint elkezdünk magunkra vagy egyéb földi dologra figyelni, fennáll az esélye, hogy elbukunk, mert nem látjuk Istent világosan, kapcsolatunk elgyengült, esetleg azt hisszük, hogy magunktól is képesek vagyunk mindenre, Isten tanácsa nélkül is. Pedig nekünk, hívőknek mindig az Úrra kell néznünk, keresnünk kell az Ő orcáját és keresnünk kell a Vele való személyes közösséget. Ha nem Rá nézünk, akkor valami másra fogunk nézni, ami meg nem tarthat minket és meg nem őrizhet minket a csapdától. Isten világosság, és ha Őrá nézünk, akkor az Ő világosságában látjuk a dolgokat "a te világosságod által látunk világosságot." (Zsolt 36:10), ha pedig nem az Ő világosságában járunk, akkor csak a sötétben tapogatózunk, és bármikor eleshetünk. Tudjuk, hogy Isten mindig lát minket, és ha mi is mindig Reá nézünk, csodálatos közösség ez.

Uram, Krisztus Jézus! 

Amikor Reád nézek, minden könnyű, még az is, ami egyébként nehéz. Ha leveszem tekintetemet rólad, akkor süllyedni kezdek, feszültté és idegessé válok. Taníts naponta Reád néznem és erődbe, hatalmadba kapaszkodnom. 

Ámen