Tibor
Jó csendben várni az ÚR szabadítására. (JerSir 3:26)
Az Úr szabadítása készen van. és el is érkezik mindig a maga idejében, Istentől rendelt idejében. Nagyszombaton Jézus a sírban nyugodott. Mások már kevésbé lehettek nyugodtak. A tanítványok féltek, hogy rájuk is ez a sors vár, míg a főpapok, az írástudók amiatt nyugtalankodtak, nehogy ellopják Jézus testét a tanítványai és azt hazudják, hogy feltámadt. Tudjuk, hogy senki sem lopta el a testét, Krisztus Urunk mégis feltámadt. A tanítványok félelme is hiábavaló volt, de a nép vallásos vezetőié is. Készen állt az Úr szabadítása és hamarosan be is következett. A bűnből és a halál félelmétől való szabadítás készült el. Igaz, a Nagyszombat még a csend, a várakozás ideje. Tudjuk azt is, hogy mi a folytatás és hálásak lehetünk érte. Szakítsunk ma időt az Úr előtti csendesség megélésére és adjunk hálát a Nagypéntek, valamint a Húsvét örömüzenetéért is. A nagy emberek életének és eredményes a szolgálatának titka mindig is abban rejlett, hogy volt idejük Istennel egyedül lenni.
“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az őegyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
Köszönöm Istenem, hogy rohanásom közepette megállhatok és elmélkedhetek nagyságos dolgaidról. Köszönöm, amit az egész emberiségért, köztük értem is tettél Krisztusban.
Ámen
