Tibor
Ti vagytok a világ világossága. (Máté 5:14)
Egy nagy cég tulajdonosa üzleti útjáról ajándékokat vitt a feleségének. Többek között egy játékautót, ami világított a sötétben. Miután a feleség megkapta, lekapcsolta a villanyt, de a kis autó láthatatlan maradt. A feleség azt mondta magában: „Ez biztosan csak tréfa lehet.” A férje kiábrándultan jegyezte meg: „Azt hiszem, becsaptak.” Aztán a feleség észrevett néhány francia szót a játék autó oldalán. Elvitte egy barátjához, aki elolvasta neki az utasításokat: „Ha azt akarod, hogy éjszaka is világítsak, tarts egész nap a napfényben.” Ezért másnap odatette a déli ablakba. Azon az estén a kis játékautó ragyogó fényt árasztott. Az asszony férje meglepve kérdezte: „Mit csináltál vele?” Ő ezt válaszolta: „Ó, rájöttem a titokra. Mielőtt az autó világítana a sötétben, ki kell tennem a világosságnak.” Mint ahogy ez a játékautó a napfény hatására magába veszi az energiát, és fiuoreszkálni kezd a sötétben, a keresztyén embernek is állandóan a lelki napfény, Jézus Krisztus fényébe kell mennie, hogy természetévé váljon az Ő világossága, és ragyogjon a sötét világban. Ezért hát, adódik a kérdés: mások sötétnek látnak minket vagy világítunk nekik?
Nem enyém ez a fény, csak bennem jár. (Reményik Sándor)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy fényedből vehetek naponta és továbbadhatom, amit Tőled kapok.
Ámen
