Tibor

2017.04.11 09:29

Ne félj tőlük, beszédüktől se félj! Ha csalán és tövis szurkál is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez. (Ezékiel 2:6)

Mindennap érhetnek bennünket támadások, nagyon sokszor alaptalanul, akár szóbeszéd formájában. Nem számítunk rá, főképpen nem ilyenre. Mikor azonban a félelem erőt vehetne rajtunk, gondoljunk az Igére. "Ne félj, csak higgy!" Adjunk hálát Istennek, hogy ennyire ismer és tudja, hogy mikor-mire van szükségünk. Néhány ember Isten akaratát nélkülöző rossz indulata és áskálódása sem árthat Isten ügyének, de Isten szolgájának sem.

Mi ebből a tanulság?

1. Nem kell félni, csak bízni az Úrban!
2. Beszédünk, szavaink hatást gyakorolhatnak mások életére, de nem mindegy, hogy építő vagy romboló szavak származnak tőlünk.
3. Egyedül Istennek kell engedelmeskedni, még akkor is, ha lesz, akiknek ez nem tetszik és támadni fognak érte.  
4. Erősen kell megállni az Úrba vetett hitben.

Olyan a közösségben a csak magára gondoló ember, mint az emberi testben a rákdaganat: ahelyett hogy az egész test életét munkálná, elkezd önálló életet élni. (Sarkadi Nagy Pál)

Uram, Krisztus Jézus! Az engem érő támadások idején is az nyugtat meg, hogy velem vagy, mellettem állsz és ez elég nekem. Lelki békét ad, ha tudom, hogy engedelmes vagyok irányodba még akkor is, ha ezért támadások érnek. Ezt vállalnom kell, Benned bízva, Reád tekintve. 

Ámen